A tudat hullámai

Amikor zazent gyakorolsz, ne próbáld leállítani a gondolkodásodat. Hagyd, hogy magától álljon le. Ha valami megjelenik a tudatodban, engedd bejönni, és engedd kimenni. Nem fog sokáig maradni. Ha megpróbálod megállítani a gondolkodásodat, az azt jelenti, hogy zavar téged. Ne zavarjon semmi. Úgy tűnik, mintha a tudatodon kívülről jönne valami, pedig ezek valójában csak saját tudatod hullámai, és ha nem zavartatod magad tőlük, fokozatosan egyre nyugodtabbá válnak. Öt, legkésőbb tíz perc múlva tudatod teljesen derűs és nyugodt lesz. Légzésed ekkor egészen lelassul, pulzusod pedig egy kicsit gyorsabb lesz.

A gyakorlás során meglehetősen sokáig eltart, míg megtalálod a nyugodt, derűs tudatot. Sok érzet jön, sok gondolat vagy kép jelenik meg, de ezek csak saját tudatod hullámai. Semmi sem jön a tudatodon kívülről. Általában úgy gondolunk a tudatunkra, mint ami kívülről fogad benyomásokat és tapasztalatokat, de nem ez a helyes felfogás. A helyes felfogás az, hogy a tudat mindent magában foglal. Amikor azt gondolod, hogy valami kívülről jön, az csupán azt jelenti, hogy valami megjelenik a tudatodban. Semmi, ami rajtad kívül van, nem okozhat gondot. Te magad kelted a hullámokat a tudatodban. Ha hagyod a tudatodat, ahogy van, meg fog nyugodni. Ezt a tudatot hívjuk nagy tudatnak.

Ha a tudatod valami rajta kívülihez kapcsolódik, akkor kis tudat, korlátozott tudat. Ha a tudatod nem kapcsolódik semmi máshoz, akkor a tevékenységében nincs dualisztikus felfogás. Ebben az esetben a tevékenységet csak tudatod hullámaiként értelmezed. A nagy tudat mindent önmagán belül tapasztal. Érted a különbséget a két tudat között, aközött, amely mindent magában foglal, és amely valamihez kapcsolódik? Valójában a kettő ugyanaz, de a felfogás különbözik, és az élethez való hozzáállásod különböző lesz attól függően, hogy melyik felfogással rendelkezel.

Az, hogy minden benne foglaltatik a tudatodban, a tudat lényege. Ennek megtapasztalása a vallásos érzés. Még ha hullámok keletkeznek is, tudatod lényege tiszta. Mint a tiszta víz, néhány hullámmal. A vízben valójában mindig vannak hullámok. A hullámok a víz gyakorlása. Hullámokról beszélni víz nélkül vagy vízről hullámok nélkül: tévedés. A víz és a hullámok egy és ugyanaz. A nagy tudat és a kis tudat egy és ugyanaz. Ha tudatodat így fogod fel, az ad neked némi biztonságérzetet. Mivel tudatod nem vár semmit kívülről, mindig teljes. A tudat, melyben hullámok vannak, nem megzavart, hanem valójában felerősített tudat. Bármi, amit tapasztalsz, a nagy tudat kifejeződése.

A nagy tudat tevékenysége az, hogy különböző tapasztalatokon keresztül felerősíti magát. Bizonyos értelemben egyenként érkező tapasztalataink mindig frissek és újak, de más értelemben nem egyebek, mint az egyetlen nagy tudat folytonos vagy ismétlődő kibontakozásai. Például ha valami jó van reggelire, azt mondod, „ez jó”. Hogy mit jelent a „jó”, az valami sokkal régebbi tapasztalatból származik, még ha nem is emlékszel rá, hogy mikorról. A nagy tudattal minden egyes tapasztalatunkat úgy fogadjuk, ahogyan a tükörben látott arcot sajátunkként ismerjük fel. Nem félünk, hogy elveszítjük ezt a tudatot. Nincs honnét jönni vagy hová menni, nincs félelem a haláltól, sem szenvedés az öregkortól vagy a betegségtől. Mivel nekünk az élet minden megnyilvánulása – mint a nagy tudat kibontakozása – örömöt okoz, így nem törekszünk semmilyen rendkívüli örömre. Ezért nyugalmunk rendíthetetlen, és a nagy tudat eme rendíthetetlen nyugalmával gyakoroljuk a zazent.