Buddha megvilágosodása

Nagyon örülök, hogy itt lehetek azon a napon, amikor Buddha elérte a megvilágosodást a bó-íz alatt. Amikor a bó-fa alatt elérte a megvilágosodást, azt mondta: „Csodálatos dolog mindenben és mindenkiben a buddha-természetet látni!” Ez alatt azt értette, hogy amikor zazent gyakorolunk, buddhatermészetünk van, és mindegyikünk maga Buddha. Gyakorlás alatt nem azt értette, hogy csupán ülni kellene a bó-fa alatt vagy hogy keresztbetett lábakkal kell ülni. Igaz, hogy számunkra ez a tartás az alapvető vagy eredeti módszer, de ezt valójában Buddha úgy értette, hogy a hegyek, a fák, a folyóvíz, a virágok és növények – minden, úgy ahogy van olyan módon léteznek, ahogyan Buddha. Ez azt jelenti, hogy minden átveszi Buddha tevékenységét, minden egyes dolog a maga módján.

De azt a módot, ahogyan a dolgok léteznek, nem önmagában, saját tudatosságuk birodalmában kell megérteni. Amit látunk vagy hallunk, csupán egy része vagy korlátozott elképzelése annak, amik valójában vagyunk. Amikor azonban csak vagyunk mindegyikünk egyszerűen csak létezik a maga módján magát Buddhát fejezzük ki. Más szavakkal, amikor valamit, például zazent gyakorolunk, akkor jelen van Buddha útja, vagyis a buddha-természet. Ha megkérdezzük, mi az a buddha-tennészet, akkor eltűnik, de amikor a zazent gyakoroljuk, tökéletesen értjük. A buddha-természet megértésének egyetlen módja az, hogy gyakoroljuk a zazent, hogy jelen vagyunk, úgy, ahogy vagyunk. Tehát

Buddha azt értette a buddha-természet alatt, hogy jelen lenni, ahogy ő jelen volt, túl a tudatosság birodalmán.

A buddha-természet az eredeti természetünk, a miénk, még mielőtt zazent gyakorolnánk vagy tudatosságunkkal felismernénk. Tehát ebben az értelemben bármit is csinálunk, az Buddha tevékenysége. Ha meg akarod érteni, nem tudod. Amikor feladod a megértésre irányuló próbálkozást, mindig jelen lesz az igazi megértés. Zazen után általában beszélni szoktam, de az emberek nemcsak azért jönnek, hogy a beszédet meghallgassák, hanem azért is, hogy zazent gyakoroljanak. Ezt sosem szabad elfelejtenünk. Azért beszélek, hogy biztassalak benneteket: gyakoroljátok a zazent, úgy, ahogyan Buddha. Azt mondjuk, hogy bár buddha-természeted van, de ha felmerül benned a kérdés, hogy gyakorold-e vagy sem a zazent, vagy ha nem tudod elfogadni, hogy buddha vagy akkor nem érted sem a buddha-természetet, sem a zazent. Amikor viszont gyakorolod a zazent, ugyanúgy, ahogyan Buddha tette, akkor meg fogod érteni, mi az utunk. Mi nem beszélünk túl sokat, de a tevékenységünkön keresztül kommunikálunk egymással, akár szándékosan, akár anélkül. Mindig eléggé ébernek kell lennünk ahhoz, hogy készek legyünk kommunikálni akár szavakkal, akár szavak nélkül. Ha ezt szem elől tévesztjük, azt veszítjük el, ami a buddhizmusban a legfontosabb.

Bárhová is megyünk, nem szabad feladnunk ezt az életmódot. Ezt hívják úgy, hogy „buddhának lenni” vagy „főnöknek lenni”. Bárhová is kerülsz, neked kell uralnod a körülményeket, vagyis nem szabad eltévedned. Ezt hívják buddhának, mert ha mindig ilyen módon létezel, maga Buddha vagy. Anélkül, hogy Buddha akarnál lenni, Buddha vagy. Így érjük el a megvilágosodást. Elérni a megvilágosodást annyi, mint mindig együtt lenni Buddhával. Ugyanazt a dolgot újra meg újra ismételve elérjük ezt a felfogást. De ha szem elől téveszted ezt, és büszkévé tesz, amit elértél, vagy idealista erőfeszítéseid miatt elbátortalanodsz, gyakorlásod vastag falak közé fog zárni. Nem szabad magunk építette falak közé zárkóznunk. Tehát amikor eljön a zazen ideje, kelj fel, menj el, és ülj a tanítóddal együtt, beszélj vele és hallgasd meg, utána pedig térj megint haza. Ezekből a műveletekből áll a gyakorlásunk, így, mindenféle elérés képzetétől mentesen, mindig buddha vagy. Ez az igaz zazen gyakorlás. Ekkor megértheted Buddha első mondatát: „Lásd a buddha-természetet a különböző lényekben és mindannyiunkban!”